A Turizmus Evolúciója
A turizmus a 2019. végén feltűnő, 2020. tavaszán berobbanó COVID19 járványt megelőzően az egyik legstabilabban, kiszámíthatóan növekvő iparág volt az egész világon. Kezdetben az 1950-es, ’60-as években megerősödő nyugat-európai, észak-amerikai középpolgárság kezdett el utazni – majd jöttek a rendszerváltó kelet-európai országok, végül a pár évtized alatt hihetetlen számban megjelenő ázsiai tömegek csatlakoztak a folyamathoz. A fapados légitársaságok megjelenése, majd -magyar példával élve- a belföldi turizmus fejlesztése is hozzájárult a 2010. utáni hazai konjunktúrához.
Nem csak a fizetőképes társadalmi rétegek mérete nőtt egyre jobban, hanem a folyamatos innovációk is hozzájárultak a turizmus kulcs iparággá transzformálódásában. Míg korábban a kontinensek között csak hajóval lehetett utazni, a légiközlekedés fejlődésével egyre többen tudtak messzebbi tájakra elindulni. Ugyanakkor a kontinenseken belüli desztinációk is elérhetőbbek lettek a 10-20 éve megjelenő fapados légitársaságokkal – miközben a hajózás célszerű megoldásból a rekreációs ipar egyik új szolgáltatása lett: a város nagyságú úszó szállodákon ezerszámra pihennek az utasok.
Magunkról
A 2008. óta létező Voxiti Kft. 2016-ban kezdett gondolkodni egy „turistacsalogató” eszközrendszer fejlesztésében. Azóta sok víz lefolyt a Dunán - akkor ötleteinket, vágyainkat és terveinket a piacot folyamatosan monitorozva részben át kellett alakítanunk a robbanásszerűen fejlődő technikai lehetőségeknek, illetve az ezekre nem mindig rezonáló keresleti igényeknek.
Így alakult át projektünk a 2020-as indulásra egy demand planning vezérelte megoldás-keresésre.
A pandémia természetesen mélyen megütött minket is. Az elszálló alapanyag és szolgáltatási árak köszönőviszonyban sem voltak az általunk 2016-17-ben betervezettekhez képest. Mivel a projektet -a piac pozitív visszajelzései miatt- mindenképpen meg akartuk valósítani, muszáj volt megfelelő köztes megoldásokat találnunk. A végcélunk nem változott: egyedülálló, naprakész élményt adni a felhasználóknak- egyelőre a turizmus terén. Hogy az ehhez vezető út kanyarulatait néha le kellett vágnunk- ezt az élet sajnos így hozta.
Mivel a kifejlesztett rendszer több érzékeny ponttal – energiafelvétel, kitettség a vandalizmusnak, környezeti hatásokank – rendelkezik, ezért egy közterületi pavilon megtervezése és megépítése mellett döntöttünk.
A tervezésre az Őrfi József okleveles építész vezette Égigérő Építészeti Stúdió adta a legjobb és leginkább eredeti ötletet, őket bíztuk meg a tervezéssel. A hozzávetőlegesen 3 méter átmérőjű, 3 egységes fülkére osztott pavilonban egyszerre három felhasználó tudja használni eszközünket. Az egységes szerkezeti kialakítos túlmutat a kioszk külső felületének, „homlokzatának” változatos textúrákkal kialakítható nézete – ugyanazt a tartalmat kapja meg minden kedves ügyfelünk, de kérésre tudunk igazodni a helyi jellegzetességekhez, előírásokhoz. A pavilon zárható, energiaellátását a középső oszlopszelvény – ami egyben a karbantartási részleg is- alatti közműbekötési pontok biztosítják. Az egyéni felhasználók a középső falba telepített érintőképernyőn tudják kiválasztani az adott útvonalat és nyelvet (általában 6 útvonal és jelenleg 3 nyelv elérhető). Az utolsó jóváhagyás után fel kell venni a headsetet, és a médiatartalom elindul. Működtetése lehet automatikus (önkiszolgáló), azonban a fennálló egészségügyi kockázatok -esetleges rohamok, rosszullétek- miatt mindenképpen egy technikailag kiképzett animátorral javasoljuk használni.
